szeretném ezt a sort kiemelni. négyszer:

"De legalább én még tükörbe tudok nézni.
De legalább én még tükörbe tudok nézni.
De legalább én még tükörbe tudok nézni.
De legalább én még tükörbe tudok nézni."

Gondoltam, hogy hozzáfűzhetnék ehhez a gondolathoz még némileg.

Anyukám szerint azok, akiket zavarnak a boldog emberek, azok a boldogtalan emberek.

Anyukám szerint boldog vagyok. Anyukámat ez nem zavarja. Anyukám is egy boldog ember. Örülök neki, hogy ismerek nagyon sok boldog embert. És annak is örülök, hogy engem a boldogtalan emberek sem zavarnak. Ez ennyire egyszerű. Én meg ennyire boldog vagyok.

Anyukám szerint mindig vannak rossz emberek, akik azt látják bennem, ami őket magukban zavarja. Elgondolkoztam, megvakartam a lila és zöld cicabajuszt arcomon (jó nagy cicabajusz, mert az arcom is jó nagy egyébként), aztán már mosolyogtam. Azt hiszem, az anyukám nem csak boldog, hanem okos is.

Szeretem az anyukámat.