(Valami a szivárványokról)

- Vihar közeledik – szólt apám.

Felkaptam a fejem.

- Jaj, dehogy, ez csak a szomszéd – javítottam ki.

- A szomszéd vihara?

- A szomszéd gurulós bőröndje.

Ezen elrágódott egy darabig. Nem nézett ki az ablakon, a mankó a bal keze mellett volt a fotelnek támasztva, az ablak a jobb oldalon, osztott-szorzott és a fotelban maradt. Ha jobban belegondolok, sokat utazott, és mégse tudom, milyen bőröndöt hordott magával. Annyi biztos, hogy nem gurult. Talán azt a feketét, a sárga csíkkal, azt tudom hozzá kapcsolni, viszont az túl kicsi ahhoz, hogy a két hetes afrikai útjára is elég lett volna. Vagy a sötétkék.

Azt meséltem? Tudod, hogy járt Afrikában, onnan hozta a tevebőrből készült dobot, de most nem Afrikáról szeretnék mesélni, egyáltalán, valami másról. Úgy értem arról, igen, amikor ő Afrikában volt, csak hogy én itthon mit csináltam. Vagyis mit nem csináltam, nem álltam lábra. Nincsenek erről emlékeim, mondjuk van egy szuvenír-röntgenfelvételem, két pici talpról, az én két pici talpamról. Akárhogy próbálkozok, nem emlékszem. Nekem is csak úgy mesélte anyu. Hogy nem álltam lábra, apu nem volt itthon, a szomszéd hordott minket autóval a kórházba. Egyszerűen nem jártam, ültem, meg feküdtem, azután megröntgenezték, mert mégiscsak nem áll lábra ez a gyerek. És így meséli mindig anyu, hogy sokat kellett ott várni a felvételre, ücsörögtem a lócán az ajtó mellett, aztán valahogy elunhattam magam, mert leugrottam a lócáról és sétálgatni kezdtem. Csoda történtem, aztán azóta se tudjuk, hogy mi is volt ez valójában. Azt tudom, hogy apu Afrikában volt, én meg otthon, de nem jártam. Aztán mégis.

- Gyere csak be!

- No?

- Ha már itt vagy, odaadod a távirányítót?

- Ezért hívtál be?

- Ne ezen akadj fenn, hát már itt vagy.

Nem, valójában nem emlékszem, hogy valaha is a viharról vagy a szomszéd gurulós bőröndjéről beszélgettem volna apámmal. Vagy a szomszédról. Arra emlékszem… mire emlékszem? Emlékszem az egy hónap híján tizenhét évre. Azután a szakadékra. Emlékszem anyám kétségbeesésére és a tornacipőre. Emlékszem a konyhaajtó tejüvegére. Emlékszem az esőre. Emlékszem a kutyára, aki talán értette, talán nem. Emlékszem a fekete autóra. Emlékszem mindenre, ami megtörtént, pedig nem létezik, emlékszem, mondtam is, hogy nem, kérdeztem, hogy teljesen biztosak benne? Emlékszem, egy pillanatra elfelejtettem, hogy nem tudok szlovákul. Emlékszem mindenre. Ha elfelejteném, akkor nem emlékeznék? Milyen lenne, mi történne, ha hirtelen már csak egy hónap híján tizenhét évre emlékeznék, és a szakadékra nem? Ha minden reggel bemennék iskolatáskával a vállamon a hálóba, azután néha lekésném a buszt, és az iskoláig hallgatnám a morgást. Milyen szép lenne morogni egymásra még egy kicsit. Mondjuk még azt az egy hónapot, ami híján tizenhét volt, vagyis én, én voltam egy hónap híján tizenhét, de ha mondjuk nem lett volna híja annak az évnek. Milyen szép lenne morogni egymásra még egy hónapot, ami nem híja semminek.

- Megvan a leckéd?

- Nincs.

- Nincs leckéd, vagy nincs meg?

Emlékszem, nem. Nem emlékszem. Vagyis igen, de nem tudom, kinek az emlékeire emlékszem. Emlékszem arra a kis darabra magamból, amit ott hagytam a szakadékban. A felhőtlen nevetés, igen, pontosan ez az, ami más, a felhők. A Bibliát olvastam nemrég, valamit a szivárványokról. És el is mondtam hangosan, mert érdekes volt, már ahogy az egészet megírták is különösen furcsa, de volt benne valami a szivárványokról, nem a felhőkről, de valami arról, hogy ajándékba kaptuk volna a szivárványt? Nem emlékszem. Talán, hogy valamit mutatnak, jaj nem tudom. Nagyjából másfél hete olvastam, no nem az egészet, de valamit a szivárványokról írtak benne. Istenről és a szivárványokról. Nem fog eszembe jutni.

- Apu, én félek.

- Én is félek.

- Te nem félhetsz, mert én félek.

- Rendben. Akkor én nem félek.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.